A hobbi testépítők egy része (ahogy jómagam is) ahelyett, hogy terembe járnának, inkább egy otthoni szabad helyiséget rendeznek be ilyen-olyan eszközökkel, aminek nagy előnye, hogy nem kell messzire menni, ha edzeni akar az ember, nincs bérlet, olyan zene szól, amit szeretünk, nem kell sorban állni az eszközökért és más izzadtságát sem kell szagolnunk. Hátrány az esetlegesen kevés kivitelezhető és rosszul elvégzett gyakorlat és nagyon nagy veszélye, hogy ha megsérülünk, akkor magunkra maradunk a bajban. Az alábbi videót oktató céllal mutatjuk, jól bemutatja, hogy hogyan ne edzünk otthon:
Akinek pedig nem lett volna teljesen tiszta, jöjjenek a hibák:
- A gyakorlat kivitelezése hagy némi kívánni valót maga után, ugyanis ebben a pozícióban (mivel könnyítésnek számít), magára valamit adó "gyúrós" nem csinálja a fekvenyomást. Bizonyos versenyeken nem is engedélyezett, mondanunk sem kell, hogy az edzés során is csak annyit érünk el vele, hogy némely izomcsoportot kihagyjuk a játékból, a többinek pedig egyszerűsítjük a gyakorlatot és a fekvenyomásnak pont nem ez lenne a lényege.
- Rendkívül fontos ennél a manővernél, hogy legyen egy hathatós segítség a hátunk mögött, de legalább a közelben. Erre nem a legjobb megoldás az 50 kilós öcsénk, aki egy 2 kilós hálós krumplit sem tud hazavinni a teszkóból egyszerre, pláne, hogy a gyakorlat felénél le akar lépni Pokémont nézni.
- Remek dolog a bukás és annak elérése (az a pont, amikor már adott súllyal nem tudjuk befejezni a gyakorlatot), hiszen ilyenkor kapja igazán az impulzusokat az izom, de ilyenbe akkor érdemes belefogni, ha biztos, hogy le tudják rólunk vakarni azt a 100 kilót. A srác első nyomása után már érezhető volt, hogy a második nem fog menni, a megrendezett körülmények között teljesen felesleges és veszélyes volt a második nyomásba belekezdenie.
- Szorítógyűrű: Ez ebben a szituban kb. olyan, mintha az akasztásunk előtt jól meghúznánk a csomót a kötélen, hogy biztos, hogy stabil legyen, ha már benne lógunk. Ezt a megoldást mindenki felejtse el! Ha egyedül edzel sose szorítsd rá a gyűrűket, kivétel persze azok a gyakorlatok, amik kimondottan megkívánják és jellemzően egykezes súlyzóval történnek, vagy olyan pozícióban, amikből könnyű eldobni/ejteni a súlyt. A fekvenyomás, 45°-os nyomás nagyon nem ilyen és ha egyedül vagyunk, akkor jó menekülő út lehet az óvatos oldalra borítás, aminél leginkább arra érdemes figyelni, hogy amint potyog az egyik oldalon a súly, a másikon vissza fog rántani, úgyhogy ha nem a mellkasunkat zúzzuk vele össze, akkor még esélyes, hogy a bőrnek mondhatunk búcsút egy időre a felkarunk tájékán, a hirtelen mozdulatoktól bekövetkező izomszakadásokról és húzódásokról meg már nem is beszélve.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.