A testépítés egyik nagyon fontos támogatója a gravitáció, azaz a tömegvonzás. Földünkön a gravitáció átlagosan 9.807 m/s², ami (remélhetőleg) sokak számára nem újdonság. Noha az emberiség kezdetben nem sokat tudott erről az együtthatóról, mégis nagyban meghatározta a mértékegységeink kialakulását és értékeinek meghatározását és gravitáció híján a testépítés sem létezhetne, hiszen pont ez az erő az, ami igazi súlyt ad a súlyainknak. Manapság dívik a sci-fi, úgyhogy arra gondoltunk, hogy egy kicsit megtornáztatjuk az agytekervényeiteket is, és kiszámoljuk, hogy bizonyos bolygókon hány kilóval is edzenénk pontosan, ha a földi körülmények között vett 100 kilós vasnak esnénk neki a fekpadon. 

Plútó

A listát kezdjük máris egy lefokozott bolygóval, a Plútóval, ami bármi is történik, számomra mindig bolygó marad. Az átmérője 1.187 km, a gravitációja alig éri el a 0, 620 m/s²-et, és a tömege mindössze 0,00218 Föld tömegét teszi ki. Ha valaki ezen a bolygón találná ki, hogy 100 kilóval akar fekvenyomni, akkor kemény 6,7 kg-ot kellene kinyomnia, úgyhogy kezdők számára igazán ideális planéta lehet.

Hold

A Hold a legközelebbi szomszédunk, pár évtized és bármikor átugorhatunk majd Arnold egyik ott üzemelő termébe. A gravitációs együttható itt már az elképesztő 1,62 m/s²-ettel rántja magához a felszínén lévő objektumokat, ami éppen elég arra, hogy a 100 kilós súlyaink 16,6 kg-ot nyomjanak. Ha jelen körülmények között találná ki egy nagyon gazdag ember, hogy 100 kilóval akar a Holdon fekve nyomni, akkor csak a súlyok szállítási költsége több, mint 150 millió forintba kerülne. Abba, hogy mennyi a hozzá tartozó rakétát összetákolni, bele sem merünk gondolni, de ez legyen Arnold anyagi problémája.

Mars

A Marson már kezd érdekessé válni a helyzet, bár itt is csak a kezdők karja remegne meg. A 3,69 m/s²-re rúgó gravitáció 37,7 kg-nyi tömeget róna ránk, amit egy gyakorlott testépítő addig nyomkodna, amíg bele nem aludna. Arra, hogy a Marson eddzünk még évtizedeket kell várni és nem is igazán érné meg, hiszen a 100 kiló csak egy belépőszintre lenne elég.

Merkúr

Ugyan ez lenne a helyzet a Merkúron, ahol kemény 10 dekával lenne nehezebb a súly, ami nem több, mint 37,8 kilogramm, de aki igazán fejlődni akar, az beérné ennyi plusz teherrel is. Legalábbis egy kis időre.

Uránusz

Hölgyeim és Uraim, elérkeztünk végre a haladó szintre. Az itteni gravitáció már majdnem súrolja a Földön elérhetőét, hiszen a 8,69 m/s²-ével nem sokkal marad el a Földétől. Annak, aki ott szeretne edzeni, ideális esetben 2,6 milliárd kilométert kellene utazni, úgyhogy egyelőre érjük be az 500 méterre lévő termekkel, ahol a 100 kiló, ma és holnap is 100 kiló lesz, ha csak nem üt be (szó szerint) a ménkű.

Vénusz

A Vénusz a Nap után a legfényesebb égi objektum, nem véletlenül nevezik köznyelven Esthajnalcsillagnak, még ha tudományos értelemben véve is annyi köze van a csillagokhoz, mint Neil Degrasse Tyson-nak a gyúráshoz. A felszíni gravitációja 8.87 m/s², ami a 100 kilónkra vetítve, már az egész példás 90,7 kilogrammnyi súlyt képes összehozni. Ha testépítő léptékkel nézzük, akkor ezzel már be lehet jutni a hobbitestépítés középmezőnyébe, feltéve, ha legalább egyszer úgy ki tudjuk nyomni, hogy utána nem maradunk alatta, ami nem lenne túl jó ötlet, hiszen rajtunk kívül a kutya nem lenne a Vénuszon, hogy leszedje rólunk...

A Föld

Igen, hazaértünk a megszokott 9,807 m/s²-es gravitáció hazájába és oda, ahol a 100 kiló 100 kiló ÁFA-val és mindennel együtt.

Szaturnusz

A Szaturnuszon kezdődnek az igazi kihívások, ahol a 100 kilót már 106,4 kilogrammként kell megdolgozni. Ha ide szerveznének versenyt, akkor a 100-as kategóriába szokott versenyzők némi izzadás kíséretében ki tudnák ugyan nyomni a súlyt, de lehet, hogy közben átfutna az agyukon, hogy az utolsó edzés óta lehet, hogy gyengébbek lettek egy kicsit. Ilyenről persze szó nincs, egyszerűen a 10,44 m/s²-es gravitáció ennyire PIMP-eli fel a kedvenc játékszerünket.

Neptunusz

Az 1846-ban felfedezett Neptunuszon már lehetne erőlködni, igaz még itt is csak 10%-kal nőne a kihívás és nem kellene többet kinyomni, mint 112,5 kilogrammot, de ez már tényleg szép teljesítmény lenne a hobbitestépítők számára, egy profi persze még itt is elunná magát, de egy bemelegítésre azért ez a bolygó is elég lenne már.

Jupiter

És igen, elérkeztünk a profik bolygójához, aminek minden nap megköszönhetjük, hogy még életben vagyunk, hiszen a Jupiter a Föld aszteroida-villámhárítója (általunk deklarált feladata az, hogy bevonzza azokat az aszteroidákat, amik azon tüsténkednek, hogy a Földbe csapódjanak, ezzel kipusztítva a gyúrósokat). Itt a 100 kilónk már 236,4 kilót nyomna, amivel a bodybuilderek csekély százaléka tudna megbirkózni. Jó hír, hogy a kezdők még a súlyba nyomás előtt megfulladnának és a fekpad lerakása is problémás lenne, hiszen jelenlegi tudásunk szerint a Jupiter egy gázbolygó, úgyhogy nem igazán lehetne hova lerakni a padokat... A 24,79 m/s² sebességű gravitáció itt már feladná a leckét, de nézzük a jó oldalát: a súlyvásárláson legalább több tízezer forintot lehetne spórolni.

A Jupiter holdjai

Mindenféle sallang nélkül: Az Io-n 18,35 kg, a Ganymede-n 14,48, a Callisto-n 12,64 az emberek által pedig olyannyira áhított Európán pedig 13,35 kg-mal lehetne edzeni. De minek.

A Nap

Most írhatnám, hogy itt már a legkeményebb testépítők is megizzadnának, de nem a súly, hanem a hőség miatt. A súlyig el se jutnának, mert a 100 kiló itt már 2707 kilogrammot ér, amit még Schwarzenegger, Stallone,  Dolph Lundgren és Chuck Norris kombó sem tudna kinyomni, max csak arrébb gurítani. Hát igen, a 274 m/s²-es gravitációs vonzás azért eléggé odaver.

Egy fehér törpe és a neutron csillag tesója

A Jó Isten valószínűleg ezekhez hasonló planétákra járhat gyúrni, ahol a fehér törpén (haldokló csillag) már 130.000.000 kg-ot, azaz 130.000 tonnát nyomna a 100 kilósra pakolt rúd, egy neutron csillagon pedig 14.000.000.000.000 kg-ot, amit még leírnom is nehéz volt. Ha egy ekkora súlyt helyeznénk a Földre, akkor úgy beszakítaná, hogy többet nem kellene problémáznunk a fehérjepor árán. Jah, de hogy mennyi kb. ez a súly? Saccper 15 milliárd darab 1200-es Lada súlya.

Én mint sci-fi fanatikus persze borzasztóan örülnék, ha a "könnyebb" bolygók egyikén gyúrhatnék legalább egyszer, de addig is beérem a földi edzőtermekkel, ahol ráadásul az agyamat sem kell megerőltetnem, mert minden annyit nyom, amennyi rá van írva. Persze ez idővel változhat, ahogy az Univerzumunk is teszi, de egyelőre nem kell átcímkézni semmit, holnap is 100 lesz az a 100. :)