A sportos emberek magabiztosak, jó a megjelenésük, kiváló a szorgalmuk, tűrőképességük és megtanulnak lemondani bizonyos élvezeti dolgokról. Ilyen egy jó sportoló, akit a sport megtanított a becsületességre, a csapatmunkára, az empátiára, a kudarc elviselésére stb... A sport tehát nemcsak a sokat emlegetett dolgok miatt fontos-egészség, állóképesség, jó kondi, stb-, hanem azért is, mert számos olyan leckét kaphatunk, amit az iskolai tanórákon biztosan nem. Vannak viszont olyan sztereotípiák, melyek a sportolók, vagy legfőképp a testépítők ellen szólnak: ezek az emberek a külsőségeknek élnek, és szinte semmi más nem érdekli őket csak az edzés és a napi kalóriabevitel számolgatása. Ezek az emberek még szórakozni sem tudnak és egy pohár bort sem mernek meginni, mert leeresztenek, mint a lufi. Felvetődik a kérdés, hogy akkor ezek az emberek ugyan mitől lennének sikeresek, ha folyton ilyen korlátok között élnek? 

Ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a szomszédé is

Az emberek valójában nem látják, hogy milyen erőfeszítésbe telik elérni egy átlagon felüli fizikumot. Az igazán rossz genetikával rendelkezőknek, túl sovány, vagy túlsúlyos embereknek, igazi kihívás a sport. Az igazán nagy erőfeszítéseket ők teszik a siker érdekében. És amikor végre a változás útjára lépnek, akkor sem a megerősítést kapják mindenkitől. Ilyenkor jönnek a nagy konzervatív megmondok: Vékony vagy fiam?  "Egyél zsíros kenyeret és majd attól meghízol! " Mi vagy te kínai, rizszabáló?" Ez tökéletesen bemutatja, hogy miként vélekednek az emberek erről az egészről. Szerencsére ez nagy általánosítás és annyira már nem is jellemző, mint 5-10 évvel ezelőtt. De van itt egy másik emberi tulajdonság, ami romba tudja dönteni az egész kitartásodat. Ez az irigység. A fejlődés a kezdő sportolónál az első 1-2 hónapban a legszenzitívebb. Ilyenkor nagyon fontos, hogy csak a pozitív véleményekre szabad adni. A negatív, irigy és előítéletekkel teli megjegyzéseket el kell engedni. Ha csak a pozitív véleményekre hallgatsz és elkerülöd az irigy embereket, akkor ehhez hasonlókat gondolnak majd rólad az emberek: 

" Hallod, tudod volt az a srác, aki nagyon rosszul nézett ki, mégis összeszedte magát, nem hallgatott másokra és elérte amit akart." 

Mindez így hangzik egy irigy ember szájából: 

" Hallod, tudod volt az a srác, aki nagyon rosszul nézett ki, most pedig mintha kicserélték volna. Tuti kokszol, de majd 10 év múlva rájön, hogy mennyibe került ez neki."

Utóbbi ugyan nagyon rosszindulatú gondolat, mégis ez jelentheti számodra a legnagyobb bókot! Persze csak akkor, ha valójában tényleg nem csaltál a sportodban. Csalás alatt természetesen az illegális teljesítményfokozók használatát értem. Ennek vannak egyértelmű jelei, így nem árt bővebben tájékozódni valaki felől, mielőtt egyből kokszolással gyanúsítanád. 

De mitől sikeresebb az, aki jó kondiban van, attól aki leszarja a mozgást?

Ha elkezdtél sportolni és mások véleménye sem érdekel, akkor félig nyeregben vagy.

Egy jól menő vállalkozás feje, sikeres. Egy multicég főnöke, sikeres. Sikeresek mindazok, akik anyagilag biztonságot teremtenek a családjuknak. De a siker nem csak pénzben mérendő. A mozgás mai szemmel nézve, már nem az mint régen. Aki egy lépést sem tesz annak érdekében, hogy egészségmegőrzés céljából mozogjon az hiába menő vállalkozó, nem igazán sikeres. Aki csak annak érdekében tesz lépéseket, hogy a fizikuma a római istenekéhez a hasonlítson, az megint csak nem sikeres. Őt meg fogják bélyegezni. "Csak egy hülye, gyúrós!"

Akkor lehetsz igazán sikeres, ha vigyázol az egészségedre és ezért erőfeszítéseket teszel. Konditerembe jársz, kipróbálsz valami új sportot, vagy újra elkezdesz egy sulis korodban megtanult játékot. A játék nem csak a gyerekek sportja! Családos ember vagy? Kezdjétek el közösen!

Nincs időm rá!

Sokan azzal védekeznek, hogy a munkájuk nem teszi lehetővé a sportolást. Erre azt szokták mondani, hogy

"Arra van időd, amire szakítasz."

"Jó baszki', de nem érted, hogy 6-18 ig a munkahelyemen vagyok, mert kurvára nincs munkaerő és túlóráznom kell? Aztán hazamegyek, ott a gyerek. Szarjak a család fejére és menjek el edzeni inkább?"

Ez nyilvánvaló, hogy nem járható út. Az időnket igaz, hogy magunk osztjuk be, de csak a szabadidőnket! Aki 10 óráig robotol a munkahelyén, emellett pedig a családot is ellátja, annak nehéz megmagyarázni, hogy arra van időd, amire szakítasz. Itt kemény kompromisszumokat kell hozni a szabadidő beosztását illetően. Házastársak 1-1 napra levehetik egymás válláról a terhet és a kompromisszumok segítségével meg tudják oldani a sportolást. Muszáj, mert közös az érdek. A mai egészségügyet és a férfiak átlagéletkorát elnézve, ez egy közös érdek. Ha ezt nem sikerül összehangolni,  akkor 50 évesen a kórházágyban azon találod  majd magad, hogy egész életedben nem csináltál mást, csak a pénzt hajszoltad. Nyilvánvaló, hogy az egészségünk megóvására a sportolás sem garancia. Az élet minőségét viszont sportolással merőben fel lehet javítani. És, ha ne adj Isten, 50 évesen ugyanúgy bekerülsz a kórházi ágyba, mert örököltél egy rohadt nagy tüdőrákot, akkor azt mondod magadnak:

"Az élet kurvára nem igazságos. Próbáltam egészségesen élni, nem ittam, nem dohányoztam. Sportoltam, és mégis itt fekszem most! De tudod mit? Nem döglöttem bele egy kis lépcsőzésbe, megtanítottam a gyerekemet focizni, és példát mutattam neki a sportolással, hogy később ő is úgy nőjön fel, hogy az ő élete is teljes értékű legyen!"

Még mindig nem tudsz időt szakítani a sportra?

A munkaerőhiány és a felgyorsult világ azt hozta magával, hogy ma már egy komolyabb multi cég rekreációs tevékenységeket szervez a dolgozóknak, méghozzá munkaidőben. Előbb-utóbb rájöttek, hogy ezzel az emberek kreatívabbak és motiváltabbak lesznek. Aki viszont nem ilyen szerencsés helyen dolgozik, az vagy továbbképzi magát, vagy hatalmas kompromisszumokat hoz a szabadidejét illetően. Utóbbi sokkal több lemondással jár. Igazán ezek az emberek a kitartóak, ugyanakkor a legmegalkuvóbbak is. Sajnos felnőttkorban mára a sportolás luxuscikknek számít. Nem a megfizethetetlensége miatt, hanem az időhiány miatt. Akik viszont a két dolgot valamilyen módon össze tudják hangolni, azok az igazán SIKERES emberek. 

Summa summarum: Dolgozz, hogy sportolhass és sportolj, hogy élhess. Próbálj időt szakítani a sportra. Ha pedig már elkezdted, ne hallgass a negatív visszajelzésekre, mert akiktől ezt hallod, azoknak nincs idejük sportolni és a tehenük is megdöglött!