Aki valaki elkezd foglalkozni a testépítéssel, előbb-utóbb óhatatlanul is közelebb kerül az anatómiához, ha másért nem, hát azért, mert elkezdi érdekelni a saját teste. Vajon a hátán megjelenő és egyre definiáltabban látszódó domborulatok milyen izmok, mi a működésük és milyen mozdulatokkal lehet őket munkára bírni? A legelszántabbak még talán egy anatómiakönyvben is utánanéznek. Van egy érdekes anatómiai képlet, amely az izmokkal is szoros kapcsolatban van, s emiatt fontos szerepe van az edzésben, testépítésben is, azonban az anatómiakönyvek hajlamosak megfeledkezni róla, és funkcióját szégyenletesen lekicsinylik. Ez pedig a fascia.

A fasciát gyakran izompólyaként is szokták emlegetni. Tulajdonképpen ez az a fehéres hártya, amely beburkolja az izmokat, s a csirkemell filézésénél oly sokszor találkozhatunk vele. De nem csak az izmokat veszi körül ez a kötőszövet, hanem behálózza az egész testet. Hidat képez a test funkcionális egységei között, összeköt, formál, támaszt és összetart. Olyan ez, mint a narancs gerezdjeit beborító átlátszó, néhol fehér anyag, ami összetartja a gyümölcsöt. Ugyanígy tartja össze a fascia a mi testünket is. Amellett, hogy beburkolja az izmokat, a csontokat (csonthártya) és a belső szerveket, a fascia rögzíti a koponyához az agyat (agyhártya) és a bordákhoz a beleket (hashártya). 
Korábban úgy gondoltuk (és az iskolai tankönyvekből is így tanultuk), hogy a csontváz tartja a testet. Mostanában egyre elterjedtebb a nézet, hogy ha az emberi testből eltávolítanánk a fasciát, csak egy folyadéktócsát kapnánk, benne szétszórva csontokkal. Valójában a csontjaink úgy viselkednek, mint a tartóoszlopok – hozzájuk kapcsolódnak az izmok és a fascia – az izmok gondoskodnak a test és a végtagok mozgatásáról, a fascia pedig, mint egy feszítőkötél teremti meg a húzóerőt. 
Testünk minden parányi része e fascia-hálózat által kapcsolatban van egymással, ezért minden mindennel összefügg. Ezért lehet például, hogy egy bokasérülés okozhat feszültséget a vállban.
A fasciaháló receptorsejteket is tartalmaz, mely nyomó és húzóerő észlelésére szolgálnak, és szoros kapcsolatban állnak az idegrendszerrel. A háló plasztikus és elasztikus tulajdonságú, ennél fogva formálható. A fascia merevedésre hajlamos, melynek legfőbb oka a mozgáshiány és a vízhiány, s ezt még fokozza a stressz is. A fascia merevsége és a fasciaszálak összeragadása különböző szövődményeket okozhat, nemcsak az izomzatban, de egyéb más szervben is. A fascia megváltozhat hő és mozgás hatására. A test nyújtásával, izommunka által (például jóga segítségével) fellazítható a fascia merevsége, és újraformálható az izompólya. Hasonlóan jótékony hatása van a masszázsnak és a napjainkban egyre népszerűbb SMR hengerezésnek. 

A fascia egészségi állapota meghatározza testünk állapotát és a korunkat. A fasciának tehát szüksége van a mozgásra, a melegre és a szükséges hidratálásra, hogy egészséges maradjon. A rendszeres és kiterjedt mozgás fokozza az izmok és más szövetek hőmérsékletét, az egészséges étkezés és megfelelő folyadékbevitel segít megtartani a fascia hidratáltságát. Ha a fascia laza, rugalmas és kellőképpen hidratált, az optimális teret biztosít a szervek hatékony működésére, így hosszú és egészséges életre számíthatunk.