Az írás nem egy új tudomány, de a csak az elmúlt száz évben kezdtük igazán arra használni, hogy feljegyezzünk dolgokat, amiket aztán statisztikai módszerekkel kielemezve a javunkat szolgálhatják. Mióta vizsgálják a halálozási okokat, azóta feltűnt, hogy bizonyos népcsoportok kilógnak a kalapgörbe alól. Ilyenkor megnézik, hogy ők miben különböznek, mit csinálnak másképp és akkor megvan az OK. Hamar rájöttek, hogy a szív és érrendszeri betegségek mindent visznek, ha a halálról van szó, pont, mint a piros hetes.
Megnézték, hát, hogy mióta ez a vezető halálozási ok és mi változott az életmódunkban ezen időszak alatt. A zsír lett az egyik bűnös. A másik meg a koleszterin, mert az előző századfordulón két kreatív tudós, nyulak célirányos halálba csesztetésével megtudta a tutit, azaz ha növényevő állatokat célzottan koleszterinnek tömünk, beadják a kulcsot. Mire lehet ebből következtetni? Hát hogy a koleszterin és a zsír fogja elpusztítani az emberiséget. Ha csak addig nem támad a Mars. Az is van annyira tudományosan megalapozott. Szóval jött az I. világháború, világválság, II. világháború, majd az ötvenes évek. A hosszú béke és nyugalom, valamint a társadalom átalakulása a technikai fejlettséggel és a jóléttel együtt elhozta a civilizációs betegségeket és az elhízást. Ami addig csak a jólét jele volt, mostantól már általános lett. Jöttek hát az életmód tanácsok és diéták, a teljes tudományos sötétségből, aztán vagy ráhibáztak a lényegre, vagy nem. Robert Pritkin is bepróbálkozott és ugyan előre célzott és hátra lőtt, de mégis eltalált valamit. Úgy gondolta, hogy ha jelentősen lecsökkentjük a zsírbevitelt, akkor nagyban csökkenthetjük a szív és érrendszeri halálozási okokat. Mivel a kieső kalória mennyiséget nem fehérjéből pótolta, hanem szénhidrátból, így két legyet ütött egy csapásra, mert a koleszterin bevitel is alacsony maradt. Így a mai napig mindenki megváltóként tekint erre a módszerre, mert se zsír, se koleszterin, csak tiszta ragyogó haj.
Ha igyekszünk viszonylag „tiszta” forrásból szénhidrátot magunkhoz venni, zöldségekből, gyümölcsökből, akkor hamar észrevesszük, hogy szinte lehetetlen ekkora mennyiséget befalni, ezért aztán kalória deficitben leszünk, ami fogyást fog eredményezni. Jelentőset, mert se elegendő fehérje, se zsír, se kalória, így ha a diéta mellett még sportolunk is rendesen, akkor zsírból és izomból is veszíteni fogunk. Arra is rájöttek, hogy ha folyamatosan tartod a diétát, akkor nincs jojó effektus, nem hízol vissza. Ez aztán már tényleg a non plusz ultra. Ki gondolta volna? Tehát Robert Pritkin elméletéből fia Nathan Pritkin gyártott egy komplett diétát, ami rengeteg zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, komplex szénhidrátokkal, rengeteg rosttal, sovány húsokkal és zsírszegény tejtermékekkel.
Tulajdonképpen csupa jó dolog, csak az arányok nem a legtökéletesebbek. És lőn csoda, csakugyan csökkentheti a kockázatot, mert egészségesebb táplálkozást biztosít, mint az átlag étrend, csökkenti a túlsúlyunkat. És a koleszterin? Annak igazából a felel sem igaz, de mivel a diéta jelentősen csökkenti, így ha van köze a érelzáródáshoz, ha nincs, akkor sem számít. A rejtett ellenség, amiről fogalmuk sem volt még az 50-es években a transzzsírok, nos, ők sem ússzák meg ezt a diétát, mivel a teljes zsírbevitel olyan alacsony, 10-30 gramm, amivel gyakorlatilag lenullázok a transzzsírok bevitelét. Senkinek nem tűnt fel, hogy nagyjából egyszerre kezdődtek a szív problémák a transzzsírok felfedezésével és gyártásával. Meg, ahogy nőtt a fogyasztásuk a gyorsételek arányának növekedésével, úgy nőtt szív és érrendszeri panaszok és halálozás száma is. Kivéve ott, ahol kimaradt a transzzsír az étrendből.
Az ötvenes évek óta finomodott a Pritkin diéta, de lényegében nem változott, a mai napig úgy hirdetik, hogy a világ legegészségesebb diétája. Háááááát???
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mr.Moonlight · http://off-shore.blog.hu 2015.01.24. 10:41:59
authoritynutrition.com/23-studies-on-low-carb-and-low-fat-diets/
kvadrillio 2015.01.24. 13:20:45
Sákovics Diana
2014. november 20., csütörtök 19:37
A kutatók már pedzegetik egy ideje, hogy a zsírfogyasztás mégsem az ördögtől való. Kiderült például, hogy a zsírszegény diéták vége az elhízás és a betegség lehet, ahogy az is, a zsírfogyasztásunk macerálása nélkül is klasszul le lehet fogyni. Most úgy tűnik, hogy a sok zsír fogyasztása nemcsak rosszat nem tesz, de kifejezetten hasznos is.
Dán kutatók ugyanis azt találták, hogy a zsírban gazdag diéta az egereknél lassítja az agy öregedését. A jelenség hátterében az áll, hogy a plusz zsír extra tüzelőanyagot biztosít az agysejteknek, így azok hatékonyabban képesek az öngyógyításra. A kutatók az állatkísérletekkel egy Cockayne-szindróma nevű ritka genetikai betegség lehetséges gyógymódjait kutatták, melynek hátterében éppen a sejtek öngyógyítási képességének zavara áll.
A Cockayne-szindróma korai öregedéssel és halállal jár, a beteg gyerekek átlegélettartama 10-12 év. Vilhelm Bohr professzor, a kutatás vezetője szerint a vizsgálat eredményei nemcsak a Cockayne-szindrómás gyerekek számára lehetnek fontosak, de segítséget nyújthatnak az Alzheimer- és a Parkinson-kórban szenvedő betegek kezelésében is.
kvadrillio 2015.01.24. 13:23:41
A szervezet kiegyenlített vércukorszintje egyes szerveink működéséhez végképp elengedhetetlen. Az agysejtek például képtelenek máshonnan, mondjuk zsírból energiát nyerni. Szénhidráthiány esetén vagy intenzív izommunka idején, ha a szükség úgy hozza, a szervezetnek némi energia-befektetés árán tejsavból, aminosavakból (alaninból) és glicerinből kell glükózt készítenie (glükoneogenezis).
kvadrillio 2015.01.24. 13:25:49
aki meg diétázik megérdemli, ha 56 évesen belehal.
kvadrillio 2015.01.24. 13:27:28
MÉRTÉKLETESSÉG !!! OCCT....KÉSZ !:)