Rengeteg összeesküvés elméletet lehet hallani a konditermekben a fehérjékkel kapcsolatban. Melyik a jó, melyik nem, mennyit kell belőle enni, mennyit tudunk megemészteni, mikor kell fogyasztani és hogyan? Pedig egyszerű, a fehérje egy a három tápanyag közül. A szervezet lebontja aminosavakra, ami az izomépítés alapja. Ez így volt és lesz ezért fontos, hogy tisztában legyünk a részletekkel. Lássuk hát a tévhiteket Chris Aceto nézete szerint:

1. A fehérje porok jobbak, mint az igazi ételek

A fehérje porok felszívódása nagyon jó, és az izomépítés folyamatában ez egy fontos lépés. Azonban az igazi, állati eredetű fehérje források, mint például a tojás, tejtermékek, szárnyasok, vörös húsok és a halak teljesebb, azaz más aminosav profillal rendelkeznek. Néhány többet tartalmaz bizonyos aminosavakból, mint a másik, ezért lehet az, hogy néhány testépítő, mint például Jay Cuttler is azt mondja, hogy ha rendszeresen fogyaszt vörös húsokat, akár naponta kétszer is, akkor sokkal nagyobb tömeget tud építeni. Hogy ez a magas B vitamin vagy kreatin tartalom miatt van, vagy az egyedi aminosav profil miatt azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy az optimális izomnöveléshez változatos ételekre van szükségünk különböző aminosav profillal.

2. A protein szükséglet állandó

A testépítők általában egyformán igyekeznek tartani a fehérje bevitelüket az edzés és a pihenő napokon is. Például egy 100 kilogrammos gyúrós megeszik minden nap 300 gramm fehérjét és rengeteg szénhidrátot, hogy kalória többletet hozzon létre. Természetesen a fehérje és a rengeteg kalória elengedhetetlen a fejlődéshez. Azonban további stimulációt tudunk biztosítani a szervezetünknek, ha tíznaponta egy – két napon keresztül 400-500 gramm fehérjét viszünk be. Főleg edzésnapokon érdemes ezzel próbálkozni, hogy még jobban ösztönözzük a növekedést. A megváltozott fehérje mennyiség megemeli a vérben az aminosavak szintjét, ami növelheti a fehérje szintézist, ezáltal még nagyobb tömeg felpakolását.

3. Mindenkinek 2 gramm/ttkg fehérjére van szüksége

Habár ez egy elég jó ökölszabály, amit mi is ajánlani szoktunk, de ez egyáltalán nincs kőbe vésve. Aki igazán keményen edz, nagy mennyiségben annak simán szüksége lehet 3 vagy akár ennél is több gramm/ttkg fehérjére. A kulcs az, hogy az edzésünknek megfelelően válasszuk meg a fehérje bevitelünket. Egy kezdő nem tud és nem is kell neki tudnia olyan keményen edzenie, mint egy haladónak, így neki kevesebb fehérje is elegendő. Kezdetnek elég a 2 gramm, de ha nem kezdünk el nőni, akkor érdemes emelni a mennyiséget.

4. Csak egy bizonyos mennyiségű fehérjét tudunk egy étkezésből megemészteni

Gondolod, hogy a 130 kilós „szörnyek” 30 grammonként csipegetik be a fehérje mennyiségüket? A felvehető fehérje mennyisége a testsúlyunktól és az edzés mennyiségétől függ. Minél nagyobb vagy és minél többet edzel, annál több fehérjére van szükséged. Minél többre van szükséged, annál többet tud az emésztőrendszered feldolgozni. Egy 100 kilós ember több fehérjét tud hasznosítani, mint egy 80 kilós. A másik tényező, ami befolyásolja az egyszerre felvehető mennyiséget, az a napi fogyasztás. Aki rendszeresen többet fogyaszt, az többet is tud belőle hasznosítani.

5. A tejtermékekből származó fehérjék elzsírosítanak

Újra és újra előjön, hogy a sovány tej, joghurt, túró és sajt fogyasztása zsírlerakódást és víz visszatartást okoz. Ez egyáltalán nem igaz. A kutatások azt mutatják, hogy ha alacsony kalória bevitel mellett tejtermékekből származó fehérjét veszünk magunkhoz, az kifejezetten serkenti a zsírégetést. Ez a tévhit onnan eredhet, hogy a sajtfélékben jelentős mennyiségű nátrium van, ami felelős a vízvisszatartásért. De nekünk ezzel sem kell foglalkozni, mert a testépítőknek extra mennyiségű nátriumra van szüksége. Egyébként is csak akkor okoz zavart a nátrium a vízvisszatartásban, ha hirtelen jelentős változás áll be a bevitelében.

6. A fehérje nem alkalmas energiaforrásnak

Ez a téveszme a diétázó testépítőkhöz kötődik. Sok edző nem javasolja a szénhidrát bevitel csökkentését, mondván, hogy az izomveszteséghez vezet. Azonban ha a diéta alatt növeljük a fehérje bevitelt, akkor alternatívát kínálunk az izomszöveteknek üzemanyagforrásként. Az alacsony kalória vagy szénhidrát diéták esetében, ha elegendő szabad aminosav kering a vérünkben, akkor tudnak mihez nyúlni a szövetek nincs szükség a lebontásukra. Ezt hívják glükoneogenezisnek, amikor is az aminosavat bontja le a szervezet és alakítja át glükózzá. Tehát növeljük a fehérjebevitelt, ha alacsony szénhidrát diétán vagyunk, ezzel elkerülhetjük az izomveszteséget.

7. A kiegészítő fehérjék elősegítik a növekedést

Egy csésze főtt zabpehely 6 gramm fehérjét tartalmaz, egy bagel 11 grammot és két csésze főtt spagettiből 16 grammot nyerhetünk. Azonban tény, hogy a nem állati eredetű fehérjék nem megfelelőek ahhoz, hogy beindítsák, vagy támogassák a fehérje szintézist. Ez azért van, mert nem teljesek, nem tartalmazzák az összes szükséges aminosavat.

Az aminosavak teljes spektruma, beleértve az esszenciális aminosavakat is, csak az állati fehérje forrásokban található meg. A szárnyasok, halak, tojás, tejtermékek, vörös húsok a legjobbak, mert tartalmaznak mindent, amire a szervezetnek szüksége van a növekedéshez. Ezért a nem állati eredetű fehérjéket ezért kiegészítő, vagy „szemét” fehérjéknek hívjuk, mivel nincs meg bennük az összes szükséges aminosav a szervezet anabolikus vagy regenerációs környezetének megteremtéséhez.