Először is kérnék mindenkit, hogy ne trollkodjunk a kommentekben, komoly és valószínűleg sokak számára gondot okozó téma következik.

A testépítés egy egész életet kíván - és bár az átlagember azt hiszi, hogy megeszünk valami port és felfújódunk tőle- , mégis hihetetlen munka és tiszteletteljes odaadás kell ahhoz, hogy célokat érjünk el. Olyan odaadás, amihez teljes élet kell, egy olyan élet, amibe nagyon nehezen fér be bármi más, pláne egy párkapcsolat. Reggel ébredés, bedönti az ember a kis turmixát, elcsomagolja a napi kaját, aztán irány a munkába, este 6-kor haza, felkészülés az edzésre, aminek 9-kor vége, aztán irány a konyha és főzőcske másnapra, mert a földön nincs olyan kajálda, ahol nem szénhidráttal akarnának teletömni és uram bocsá' megfelelő arányban pakolnák elénk a fehérjét és a szénhidrátokat, vagy ha mégis, akkor biztos, hogy aranyárban elérhető. Ezek alapján mese nincs, főzni is kell. A helyzet persze nem ennyire siralmas, aki örömöt talál a testépítésben, az örömöt fog találni mindenben, ami ezzel kapcsolatos, úgyhogy a főzőcskével sincs gond és azzal sem, hogy max 11-kor le kell feküdni aludni és ha erre még az is rájön, hogy az ember egyedül él és a mosás, takarítás és minden nyűg a vállára szakad, akkor tényleg nem marad idő semmire.

Igen ám, de a testépítő is ember, sőt, eltökélt ember, akinek nem csak céljai, de vágyai is vannak, viszont van Neki valami, amiből nagyon kevés áll rendelkezésre: ez az idő. Persze aki akar az tud faragni, el lehet napolni edzéseket, ki lehet hagyni az esti főzőcskéket és lehet enni a szar, kifőzdés ételeket, de aki ebben él az tudja, hogy mennyire minimális dolgokon múlik az egész és sok csalást beiktatva gyakorlatilag hónapokkal vetheti magát vissza az ember, ami a fejlődést illeti. Aki hülye megérdemli nyilván és ha ez fontosabb, mint a csajozás, vagy a párkapcsolat, akkor ne sírjon a szája azért, ha egyedül van, de mégis megfordul az ember fejében a kérdés, hogy valahogy mégis elérhető-e mindkét dolog? Az, hogy az ember teljes értékű testépítő legyen és az is, hogy teljes értékű ember, vagy nevezzük úgy, hogy férfi. Hangsúlyozandó, hogy komoly párkapcsolatról beszélek és nem a nyár esti erőfitogtatásokról, amiből persze lehet dögivel, de egy felnőtt komoly embernek ez már nem igazán jelent örömöt, kihívást meg pláne.

A kérdés az, hogy Ti hogyan tudtátok megoldani ezt a helyzetet és sikerült-e olyan lányt találni, akivel összeegyeztethető volt ez az életstílus, vagy esetleg Forever Alone módjára vagytok azóta, hogy elkezdtétek komolyan űzni ezt a sportot?