A GI diéta, mint az a neve is mutatja a Glikémiás Indexen alapul. A GI egy elég egyszerűnek tűnő fogalom, de annál bonyolultabb a valóságban. Leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer a tiszta szőlőcukorhoz képest mennyire emeli meg a vér szőlőcukor tartalmát. Azonban ha tényleg komolyan akarjuk venni, akkor tudni kell, hogy nem azonos tömegű élelmiszereket hasonlítunk össze, hanem azonos energiatartalmú mennyiségeket, 1000kJ-nyi mennyiséggel szoktak számolni. Továbbá nem a vércukron csak a vér szőlőcukor tartalmát értjük. Azt is figyelembe kell venni, hogy a glükoneogenezis miatt a szénhidrátot nem tartalmazó élelmiszereknek is van GI értéke. És ha ez még mindig nem lenne elég macerás, akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a feldolgozás során is megváltozik a GI, és az sem mindegy, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk együtt.
A GI érték 0 és 100 között változhat. Minél magasabb az értéke, annál könnyebben emésztődik meg és szívódik fel és annál gyorsabban jut el a véráramba. Tehát végső soron azt mutatja meg, hogy mekkora hatással van a vércukorra az adott élelmiszer.
Oké, de hogy lesz ebből diéta?
Az alacsony GI értékű élelmiszerek fogyasztásakor a cukor lassan kerül a véráramba, így folyamatosan tudja a tevékenységünkhöz szükséges energiát biztosítani. A magas GI értékűek gyorsan megemelik a vércukrot, ezzel magasabb inzulin szintet idéznek elő. Ez két dolgot jelent, egyrészt az alacsony GI érték esetén később leszünk újra éhesek, másrészt az alacsonyabb inzulin szint nem készteti a szervezetünket zsírtárolásra, míg a magas GI értéknél a magas inzulin szint a magas vércukorral párosulva azonnali zsírraktározást indít be.
Általában az élelmiszereket 3 csoportba soroljuk, alacsony, közepes és magas GI értékűek azaz GI<55, GI: 56-69, GI: 70-100.
Alacsonyak például: bab, lencse, dió, mogyoró, retek, parika, paradicsom, fruktóz, tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durumbúzából készült spagetti és makaróni.
Közepes: kukorica, főtt rizs, banán cukrozatlan gyümölcslé.
Magas: répa- vagy nádcukor, fehérlisztből készült pékáruk és főtt tészták, szőlő, tejberizs, szőlőcukor, méz, malátacukor, cukros üdítőitalok, gabona-, kukorica-, rizspehely.
Maga a diéta nem tiltja meg egyik csoportba tartozó élelmiszer fogyasztását sem, csak bizonyos ételek, adott időben történő fogyasztását javasolja. Például reggelire alacsony GI értékű étel a javasolt, ami folyamatosan lát el energiával ebédidőig, anélkül, hogy megéheznénk. Sportolás után pedig magas GI élelmiszereket javasol a lemerült energia raktárak minél hamarabb történő feltöltésére. Nagy hátránya ennek a diétának, hogy egy két lábon járó lexikonnak kell lennünk, vagy folyamatosan listákat kell magunkkal cipelnünk, mivel az élelmiszerekre csak a kalória tartalmuk és az összetevőik vannak feltüntetve, általában a GI értékük nem. A találgatás nem mindig segít, mivel sok olyan étel van, amiben egyszerű cukor van, mégsem emeli meg gyorsan a vércukor szintet vagy fordítva. A másik probléma, hogy nagyon sok alacsony GI értékű élelmiszernek magas kalória tartalma van, így hiába sikerül a GI-t alacsonyan tartani, akkora mennyiségű extra kalóriát veszünk magunkhoz, amitől hízni fogunk.
Összességében ez is egy diéta, ami súlyvesztést tud okozni, szándékosan nem fogyást írtam, tehát ha nem figyelünk a fehérje bevitelre, akkor izmot is veszíthetünk, ráadásul igen nagy odafigyelést igényel, amíg meg nem tanuljuk azt a néhány száz GI értéket, amit a pár tucat általunk fogyasztott élelmiszer és azok kombinációja jelent.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Woodslave78 2014.11.03. 09:03:09
Komolyan...
DANI 2014.11.03. 09:08:07
Ha leegyszerűsítve az élelmiszereket a fűtőanyagokhoz hasonlítom, az alacsony GI értékű olyan, mint a keményfa, a magas olyan, mint a szalma, vagy a benzin. Egy kályhában az egyik órákig adja a meleget, a másik ellobban. Más a közérzetünk, ha folyamatosan van meleg, és más, ha ingadozik. Ráadásul az utóbbi esetben a szervezet igyekszik elraktározni a fölösleget - zsír formájában. Természetesen emellett sem zabálhat aki fogyni akar, tehát van jelentősége a kalóriának is, de könnyebb tartani, ha nincs az embernek komoly éhségérzete. Van egy pici, pénztárca méretű füzetünk, a 100 ajánlott és 100 nem ajánlott étellel, de rövid idő után már ránézésre tudjuk egy ételről, hogy melyik. Sokkal egyszerűbb, mint a kalóriát számolgatni.
DANI 2014.11.03. 09:22:07
pannonfunk 2014.11.03. 10:01:50
IQfitnesz.hu · www.iqfitnesz.hu 2014.11.03. 10:28:55
Gsnake 2014.11.03. 10:39:59
pannonfunk 2014.11.03. 10:49:45
Szóval hogy tisztázzam a helyzetet: elég sokat mozgok, jobb hónapokban van, hogy 300 km felett futok, úgyhogy zabálni azt kell. Node hányszor és mit. Ha jól értem, a GI azt mondja, hogy adott 100 g étel annyival dobja meg az inzulin szintet, mint 100 x GI gramm glükóz. Jól értem? Node ha 100 gramm banán elfogyasztása egészséges, akkor 70 gramm szőlőcukor elfogyasztása is egészséges? Mert ha jól értem a dolgot, mindkettőnek ugyanaz a hatása az inzulinszintre. És értem én, hogy a lecsengés persze más lesz, mert 70 gramm szőlőcukorban kevesebb energia van, mint 100 gramm banánban, tehát a 100 gramm banánnal jobban járok. Ugye?
Vagy rosszul értem a dolgot? Alacsony GI-jű ételből annyit ehetek, amennyit akarok? Vagy ugyanúgy leterhelem a hormonháztartásomat, mintha magasabb GI-jű ételből eszem kevesebbet?
Nem fogyni szeretnék, a BMI-m 23-24 körül van, 40 éves férfiként szerintem ez teljesen rendben van, viszont a futóedzéseken elégetett kalóriákat pótolni kell. Ezt szeretném minél egészségesebben. Anyai ágon genetikailag hajlamos vagyok cukorbetegségre, vérvizsgálaton mindig rendben van az inzulinszintem, de nem akarom kísérteni az ördögöt azzal, hogy ész nélkül öntöm magamba a magas GI-jű ételeket. De az alacsony GI-jűket önthetem ész nélkül magamba (addig, ameddig nem hízok?)
Son of White Horse 2014.11.03. 15:37:35
ATI index mellett a GL indexet sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A teljes kiörlésű gabona, jobban megemeli a vércukorszintet mint a cukor.
www.tenyek-tevhitek.hu/az_egeszsegtelen_teljes_kiorlesu_gabona.htm