Ugrás a tartalomhoz
sze. 05. 2013

Módosíthatják-e a táplálék-kiegészítők a genetikát?

Génjeink befolyásolják, hogy milyen testi adottságokkal rendelkezünk. Gondolom mindenki felteszi magában a kérdést, hogy mely összetevők szabják meg a sportban elért diadalmainkat, sikereinket.

Abban az esetben ha folyamatos terhelésnek tesszük ki testünket, akkor szervezetünk kénytelen erre válaszolni, mégpedig nag25_32344_404256_f3df2ea383bb4bd6281344caf9b54fc9_9e411c_301.jpgyobb izomzatot növelve. Minél nagyobb és periodikusabb ez a terhelés annál monumentálisabb az izomnövekedés. Viszont, ha nincs edzés, stimulálás akkor nincs „muszkli” növekedés sem. Azért nincs, mert testünk akkora izomtömeget tart fenn, ami számára elengedhetetlen. Amikor a mindennapi edzésünknek megfelelő izomzat alakul ki testünk nem növeli tovább azt. Ennek egyszerű az oka: a szervezet alkalmazkodik a megszokott terheléshez. Ahhoz, hogy tovább tudjuk növelni izmaink méretét fokozni, kell a terhelés mértékét. Sajnálatos módon ennek is megvan a korlátja.  Szervezetünk erre a túledzettséggel válaszol. Ezek jelei: fáradtnak érezzük magunkat, immunrendszerünk legyengül, álmatlanság illetve betegség. Természetesen ezek nem egyszerre jelentkeznek, de ha valamelyik tünetet észrevesszük magunkon, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mit is csinálunk rosszul. Az izomzat fejlesztésének módja, ha ismétlődően alkalmazzuk az intenzív progresszív terheléseket. Leegyszerűsítve: 4-8 hétig lépcsőzetesen emeljük a terhelést, ha elértünk egy szintet, amit nem tudunk átlépni akkor 2-5 hétre 15-25%-kal csökkentünk a terhelésből és kezdjük elölről.

Az izomzat javarészt vízből, fehérjéből és kisebb részt glikogénből (cukor) áll. A víz egy részét ez a cukor köti meg. A legfontosabb viszont a fehérje. Megfelelő fehérje bevitel nélkül nincs izomzat. Optimális szénhidrát bevitel nélkül pedig nincs hidratáltság. Ha ez az alap mennyiségű tápanyag nem jut be a szervezetbe, akkor nincs miből építkezni a szervezetnek és nem tud izomzatot alkotnia.

Meghatározó fehérjeforrások: sovány húsok (csirke- és pulykamell, sovány marha, sertésből csak nagyon színhúsok, tojásfehérje (a sárgáját ajánlatos elkerülni a koleszterin és a zsír miatt). Szénhidrátforrások: rizs, zabpehely, teljes kiörlésű tésztafélék, zöldségek.

Fontos, hogy a napi szükségletet 6-8 étkezésre osszuk el. Ez azért fontos, mert a kisebb adagokat könnyebben emészti meg a szervezet, illetve a vércukor szint kisebb mértékben ingadozik a nap folyamán.

Fehérje készítmények: Tejsavóból, tojásból, szójából készülnek. Legtöbbször por alakban kerülnek forgalomba és sovány tejben vagy vízben feloldva turmixként fogyasztható. Néhány fehérjekészítmény szénhidrátot is tartalmaz.

Kreatin: Izomerő növekedést okoz, DE csak edzéssel együtt. Volt olyan ismerősöm aki edzés nélkül fogyasztotta és sírt , hogy nem vesz észre magán semmi változást.

L-Karnitin: Főként zsírégetőként reklámozzák, de erre nincs bizonyíték, hogy segít az állandó testsúly megtartásában. Erősebb edzéseknél izomszakadások jelentkeznek. Sokan alkalmasnak tartják ennek a fájdalomnak az enyhítésére

CLA: (Conjugated Linoleic Acid): Sok bizonyíték van, hogy segít a zsír lebontásában. Ez is csak sportolással együtt hat.

Króm: Általában króm-pikolinát formájában kerül piacra. Zsírégető és izomerősítő bár ezeket a feltevéseket nem sikerült igazolni.

Kolin: Zsírégető és csökkenti a fáradságot.

A testépítés elhivatottságot és szorgalmat igénylő sport. Befektetett munka nélkül akármilyen táplálék-kiegészítőt szedhetünk nem lesznek hatalmas izmaink.